Tisztelt Horgásztársak, kedves Horgászbarátaink!
A hanami (花見, szó szerint „virágnézés”) gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében és japán szilvában hagyományos japán szokás szerint. A cseresznyefák virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon – és Magyarországon is. A díszcseresznye csodálatos, tömvetelt, intenzív tavaszi virágzású díszfa, mely fajtától függően változatos virágszínű, de leginkább rózsaszínben virágzó fácska. Csak fajták kaphatók, mondhatjuk, hogy a Kanzan fajta számít az alapfajtának Magyarországon. Így van ez Maconkán is, ahol a japán díszcseresznye (Prunus serrulata 'Kanzan') tölcséres lombformájú változatai idén április 6-án borultak virágba.
A japán cseresznye a rózsafélék családjába tartozó növény. Kilenc ősi fajtája létezik, és ezeknek körülbelül százféle nemesített változata – emellett azonban mára mintegy kétszáz újabb nemesített fajtát is létrehoztak a szakemberek. Ezek a virágok meddők, azaz a cseresznyefák nem érlelnek termést. A cseresznyevirág a sakura, s e virágot évszázadok óta övezi kultikus tisztelet Japánban, s szentségét már a neve is jól mutatja: a „Sa” tag istent, a „kura” pedig oltárt jelent, amelyen felajánlásokat tehetünk.
Miben rejlik a cseresznyevirágzás lényege? A cseresznyevirágzás, a rózsaszín cseresznyevirágok egyszerre jelképezik a megújhodást, újjászületést, és – a fák mintegy két héten át tartó, rendkívül látványos sziromhullással véget érő virágzása okán – az elmúlást is. A hanami, a cseresznyevirágzás megcsodálása jóval több, mint vidám piknik a rózsaszín szirmok között: filozofikus ünnep, amely segít észrevenni a szépséget a hétköznapokban. Egyszerre figyelmeztet az elmúlásra és arra, hogy az élet úgy teljes, ha adunk időt magunknak, hogy megcsodáljuk, befogadjuk annak szépségeit! Talán érdemes mindezt megfontolni a hazai, sokszor rohanó mindennapokban is....
(Dérer I.)