A korábban közzétett telepítési tájékoztató után most a leadott napijegy-szelvények számítógépes feldolgozásának végleges eredményét közöljük, örömmel, és továbbra is bízva persze abban, hogy érdemes elgondolkozni az adatokon....

A tározón regisztrált 10307 (2005:7345) nem tagi jogcímû vendégnapból 8735 (2005:6121) db olyan napijegy adatait dolgoztam fel, mely a „normál” horgászathoz kapcsolódott, azaz nem verseny-, C&R helyfoglalásos, vagy rekordhorgászati célból került megvásárlásra. A kiváltók 91,96%-a (2005:87,27%-a) hibátlanul töltötte ki és adta le a szelvényt, köszönet érte! A forgalom növekménye igen jelentős, az előző évhez viszonyítva +40,33% a vendégnapokat tekintve! Itt említem meg az évben a tározón versenyen résztvevő 1,3 ezer és a tartósan sátorozó 0,7 ezer vendéget is.

A komoly forgalmi növekedés ellenére is kedvező maradt az év egészére számított fogási biztonság, azaz 1000 db napijegyesből 742-nél (2005:758-nál) volt értékelhető fogás. Az április, a május és a július volt rangsorban a legfogósabb 3 hónap, ugyanis e mutató ekkor esetenként a 85%-os határ környékén is található. A realizált fogást felmutató napijegyesek 92%-a (2005:91%-a) ún. nemeshalat is fel tud mutatni a zsákmányában.

Szinten maradt a halat tudatosan nem megtartók arányának jelentős száma is, ők a halmozott forgalom kb. 12%-os hányadát képviselik, beleértve a versenysport és a C&R híveit is.

Mindezen adatok okán – és ez lehet, hogy sokaknak meglepő – a vendégforgalom (és –bevétel) döntő hányadát, azaz 84%-át(!) Maconkán továbbra is a jó értelemben vett \"átlagos\" és időről-időre visszatérő horgászok adják, akik a családdal, a barátokkal és újabban már a horgászó barátnőkkel együtt szeretnek alkalmanként 1-2 napot pihenni-szórakozni az egyre komfortosabb körülmények között, és ha fognak egy-két szebb (elvihető) halat, akkor azt a nap, vagy a hétvégi túra végén szívesen el is viszik, s vélhetően egészséges és jóízû étekként később el is fogyasztják azt. Ez szerintem teljesen természetes, és pártolandó folyamat. Az ősszel átadott déli parti kommunális blokkok szolgáltatásainak köszönhetően e folyamat jövőre valószínûleg tovább erősödni fog.

A tavalyi értekeléssel megegyezően jelzem most is, hogy a sikeres versenyek, a valós információkat tartalmazó egyéb cikkek és filmek ugyan jó hírverők, de a statisztika és főként a valóság szerint ez csak az első látogatásig igaz. Innen a személyes benyomások, élmények, a megtapasztalás elemei viszik a prímet. Büszkék vagyunk rá, hogy - miként már jeleztem - vendégkörünk döntő része visszatérő látogató, akik a jelek szerint szívesen adják tovább élményeiket barátaiknak, ismerőseiknek, így növelve a „stabil” horgászaink számát – idén újabb sok ezer fővel! A megyén kívüli legjelentősebb törzsgárda Budapestről és vonzáskörzetéből kerül ki, de meglepően sokan járnak hozzánk Miskolc és Ózd, Kecskemét, Debrecen, de Nyíregyháza és Szeged körzetéből is. Szinte nincs olyan szeglete az országnak, ahonnan ne lett volna vendégünk, külföldről pedig már 15 országból tiszteltek meg minket.

Örömmel említem meg azt is, hogy a renitens, szabályszegő vendégek száma szerencsére elenyésző, 1000 főből továbbra is 4-5 horgász ellen kényszerülünk intézkedésre, és ebből a körből éves szinten 10-12 feljelentést kényszerülünk megtenni. Tény, hogy már közrejátszik e dologban az is, hogy az itteni szigorúságnak (az élen \"Misi bácsival\") országos „híre van”, de pont ez rettenti el azokat az elemeket is, akik nem Maconkára (szerintem máshová sem) valók! Akik viszont nem \"kiskaput keresni\", hanem pihenni jönnek hozzánk, érdekes módon nem panaszkodnak, hanem újra és újra visszatérnek... Az meg külön elgondolkodtató, hogy esetenként egy „hangos” kisebbség mennyi ember kedvét, nyugodt pihenését ronthatja el – szerencsére csak ideiglenesen. A nagy többség persze jogosan várhatja el, hogy nyugodtan hódolhasson szenvedélyének. Ha szép szóval nem megy a szomszédok meggyőzése, akkor ezért (is) vannak a halőrök! Nekik kell rögtön (pl. telefonon)szólni a szabálysértések észlelése esetén is, hiszen közös értékeinket károsítja az, aki vét az előírások ellen. Továbbra sem hagyható figyelmen kívül, hogy a törvényekhez hasonlóan a horgászrendi (látszólagos) túlszabályozottság pont a tudatos szabályszegők és kiskapu-keresők elleni védekezés kényszerû mellékterméke…

2006-ban összesen 25441 kg (2005:17557 kg) halat vittek el a napijegyes vendégek, ez 44,91%-al (2005:104,13%-al) több a tavalyinál. Az összmennyiség 68,76%-a ponty, azaz 17492 kg (2005:14197 kg) és 7665 db, melyek átlagsúlya így 2,282 kg/db volt. A növekmény +23,21%. Ezen túl részükről időlegesen 12 tonna(!) rekordponty is zsákmányul esett az 5-18 kg/db mezőben. Az elvitt pontyok többsége pikkelyes volt, őket most a telepítések okán kissé erősödő tükrös és hátpikkelysoros forma, majd a nyurga követte. A rekordpontyoknál fordított a helyzet, itt a döntő többség a tükrös, majd a tő-, a nyurga-és a bőrpontyok, illetve a koi (rájuk teljes a tilalom) követi. Maconkán minden pontyforma és elismert fajta megtalálható!

A dobogón második helyen a keszegfélék állnak, általában többségi dévér, karika, bodorka összetétellel. Őket sokszor nem viszik el, de az 1-3 kg-os dévéreknél (sajnos) már igen ritka a visszaengedés gesztusa, ezt jól látjuk a nagy-tározói rekordfogások alakulásából is.… Az elvitel jelen esetben 3483 kg-ot (2005:2267 kg-ot) jelentett, tehát 53,64% volt a növekmény. A tavalyi 7. helyről már a harmadik a szép egyedsúllyal rendelkező, egészséges ezüstkárász-állomány, ez hússzoros mennyiséget, 2623 kg-ot jelent, közel fél kg-os egyedsúly-átlaggal. Ezeket a korosztályokat már gasztronómiai szempontokból érdemes elvinni, ez a jelentős növekmény kulcsa. E halfajt továbbra is külön nyilvántartjuk majd a 2007. évi fogások között.

Az eddig „hagyományos bronzérmes” csuka így 2006-ban ismét a negyedik lett 758 kg-os és 478 db-os (1,586 kg/db) elviteli eredménnyel, ez +209,39%-os növekményt jelent. Idén 5. a süllő, a tavalyival szinte teljesen megegyező 1,847 kg/db átlaggal, és fogott mennyiséggel. Kicsit persze még így is csalóka a kép, mert a süllő jóval nagyobb arányban elviteli hallá válik, mint a csuka. Ha pedig ide vennénk a túlzás nélkül számtalan, most (még) 30-40 cm-es növendék-csukát és a védelem alatt álló 75 cm feletti kifogott krokodilokat is, még eltérőbb lenne a helyezés. Egy biztos, a 2007. év valószínûleg a ragadozók éve lesz...

Még mindig meglepő az amur tavalyi ötödik és idei hatodik helye és alacsony átlagsúlya (3,773 kg/db), mert legalább 300 mázsa úszkál a vízben, 5-9 kg-os átlaggal. Ennek ellenére az amurfogás már 82,58%-al emelkedett. Lehet, hogy elindul lassan a visszafogás? Még mindig kevesen horgásznak nálunk célzottan amurra, pedig egyre jobban megérné…

Hetedik a 2005-ben hatodik, nagy siker arató, mindenre kap(hat)ó lénai-, valamint a szintén elvihető volgai tok (2,239 kg/db), kereken 100%-os növekménnyel. Sokszor idegborzoló a védett(!), 6-13 kg közötti, métert is meghaladó vágótokok látványos jelenléte.

Újabb nagy „szünettel” ismét 8. a compó (0,630 kg/db), remélhetőleg a kedvenc haldoktoraimat jövőre is sokan megkímélik! Kilencedik a folyamatosan erősödő harcsa, 3,235 kg-os átlagsúllyal. 10. a csak véletlenszerûen akadó busa, 12,250 kg-os átlaggal. 11. a statikus állománnyal rendelkező márna (1,789 kg/db), melynek számos egyede tavaly is a pontyra való megalapozott várakozásnak köszönhette visszaengedését, de egy részük még mindig „érdekes pontyként” máshová kerül beírásra... A magyar horgászok 90%-a nem látott még élőben / nem fogott márnát!

A következő csoport éllovasa a \"csak\" 23%-al növekvő balin (1,909 kg/db), de e halfajnak sokezres fiatal, 20-30 cm-es állománya úszkál a tározóban... A 13. helyen a tavaly is itt tanyázó kecsege (1,250 kg/db) következik, ami először sokszor tok a papíron, és viszont… Végül az értékelhető elviteli fogási sort a hagyományosnak tûnő 14. helyen az angolna zárja, és ismét a 15. lenne a szintén teljes tilalom alatt álló, de komoly fogási élményt nyújtó fekete sügér.

Végül összegezve egy halelviteli célú 2750 Ft-os maconkai napijegyre 2006-ban 3,310 kg-os fogás (2005-ben 3,318 kg), illetve 1,127 db nemeshal jutott, ide számítva az éppen \"nullázó\" horgászokat is. Egy jegy esetében tovább bontva a tartalmat az elvitt hal beszerzési minimum-átlagértéke 1589 Ft, a halőrzés és környezetfenntartás, valamint az infrastruktúra fenntartási költsége 1035 Ft, a pl. pályázati önrészre fordítandó elvi nyereségtartalom pedig 126 Ft, azaz mindössze 4,6%. Ha pl. a megvásárolt kiegészítő-szelvényeket is behalmozzuk, akkor is csak 9,5% ugyanez a mutató, így bizton állítható, hogy horgászbarát árakat találtunk és találunk jövőre is a valós lehetőségekhez képest!

Erre törekszünk a jövőben is, mert non-profit szervezetként szerencsére pont ez a küldetésünk, így vendég- és tagi táborunk szó szerint magának építi 2007-ben is a jövőt, a fenntartható fejlődést, a megnyugtató halgazdagságot. Köszönjük az éves bizalmat, a támogatást!