megosztás Facebookon
Ebben az epizódban szeretnék nektek beszámolni, hogy milyen újításokat és horgászpraktikákat alkalmaztunk, és minek köszönhetjük, hogy ismét sikerült dobogós helyezést elérni az eddigi legerősebb mezőnyben, a XII. Maconka – SBS - F&H nemzetközi bojlis kupán. Különösen nehezítették a versenyt a szabálymódosítások, melyek közül az egyik legnagyobb változást az jelentette, hogy kizárólag egyetlen alkalommal, a bóják kihelyezésének céljából és az egyszeri, csónakból történő etetés időtartamára lehet csónakkal a vízre menni. A verseny további szakaszán kizárólag partról és az emberi ügyességen és fizikumon alapuló szerkezet segítségével lehet etetőanyagot a vízbe juttatni. Ha kíváncsiak vagytok, hogyan sikerült a szabálymódosításokkal és a kemény mezőnnyel megbirkóznunk vagy érdekel benneteket a versenyen rólunk készült videós összefoglaló, akkor tartsatok velem ismét, ígérem, lesznek érdekességek…
A mezőny 26 csapatból állt, melyeknek a felét külföldi, nagyon tapasztalt horgászok alkották, arról nem is beszélve, hogy a magyar csapatok is egyre erősebbek és tapasztaltabbak.
[foto,1.jpg,Így különösen büszkék vagyunk, hogy ilyen komoly megmérettetésben sikerült megkaparintani a dobogós III. helyezést,e,k]
Nem is húzom tovább az időt, lássuk, hogyan is építettük föl stratégiánkat, figyelembe véve a szabálymódosításokat. A stratégia első befolyásoló tényezője a helyválasztás. Itt nagyon sok minden eldől! Mi mint SBS SziKo Team tizedikként választottunk helyet. A maradék lehetőségekből még két hely - a gát legszélső pályája, az A9 és a szigeten található B8 - között vacilláltunk. Nehéz döntés volt, mert nagy általánosságban a gátrész erősebb és jobb mezőnynek tûnik. De a tavalyi versenyből okulva tudjuk, hogy az A9 helyet egy erős szomszéd könnyedén lezárhatja. Ráadásul a nagy csapatszámnak köszönhetően még a keresztgátra is kerültek csapatok, emiatt nem csak balról, de jobbról is lett az A9-nek szomszédja. A szigeten található B8 ellen az szólt, hogy a szélső pályának számító B9 helyet nem lehet zárni, viszont minket könnyedén zárhat. Ráadásul a választásunk időpontjában a bal oldali hely még szabad volt. Ez különösen nagy rizikó, mert egy oda kerülő erős csapat különösen ronthatja az esélyeinket. Hatalmas dilemma után mégis a szigetet választottuk, abban bízva, hogy a jobb oldali, román színekben induló csapat nem tud minket zárni, és hogy a mi csalijaink jobbnak bizonyulnak.
[foto,2.jpg,E térkép segítségével még áttekinthetőbbek az előbb elmondottak,e,k]
Végül a mellettünk balról lévő, még szabad helyet egy szintén román csapat választotta ki. Így, jobbról egy román csapat, balról két román csapat, köztük a Sip Carp csapata. Na, ismét felköthettük a nadrágot… (Ezzel a helyválasztással nem untatni akartalak benneteket, hanem tanácsot adni a következőkben: nemcsak versenykörülmények között, hanem még egy hétköznapi horgászat során is igaz, hogy hiába van szabadon a legjobbnak mondott hely, ha a szomszédban két erős, vagy etetési szempontból „elvetemült” csapat ül. Ebben az estben jobb, ha egy gyengébbnek mondott helyre ültök, ahol nincs szomszéd, ezzel nagyobb meghorgászható terület jut számotokra, és legtöbbször eredményesebbek lesztek.)
Következett a gyors helyfoglalás, indulhatott a bója helyének kiválasztása és az etetés. Először mindig a bójákat tesszük le, majd a partról is megnézzük a bóják helyezkedését és megtanácskozzuk, hogy megfelelő távolságra vannak-e letéve, vagy változtatnunk kell helyzetükön. Nagyon fontos dolog, hogy figyelembe kell venni a lehetséges erős száljárást, mert viharos szembeszélben, lehetetlen megetetni és pontosan meghorgászni egy 130 méterre elhelyezett bóját. A bóják kihelyezésénél könnyû dolgunk volt, mert két sávban, 110 méteren és 80 méteren találtunk kagylópadot. Az én etetésemet tettük a távolabbira, Andrisét a közelebbire. Igaz, néhány percig győzködnöm kellett, mert szomszédaink közül, senki nem tett közelebb bóját, de azzal meggyőztem, hogy értelmetlen lenne két etetést egy vonalba elhelyezni.
[foto,3.jpg,Amikor mindenki határozottan egy vonalba helyezi az etetését, nagyon tapasztaltnak vagy elszántnak kell lenni, hogy más stratégiát válasszunk, mint a többiek!,e,k]
Már itt elárulhatom, nagyon jól döntöttünk, hogy a többiekkel ellentétben ilyen rövidnek mondott távolságra helyeztük az etetést, mert halaink 90%-át, innen fogtuk.
Az etetésünk a következőkből állt:
M1-es etetés
- 2 kg CSL Pellet 5 és 16 mm vegyesen
- 1 kg Monument M1 Red Pellet 6 mm
- 4 kg Monument Method Mix + CSL Likőr ízesítve (Frankfurti Sausage)
- 1 kg High Oil Halibut pellet 20 mm
- 1 kg Soluble (oldódó) M1 bojli 24 mm
- 1 kg M1 főzött bojli 18mm és 14 mm vegyesen
Squid & Octopus etetés:
- 2 kg CSL Pellet 5 és 16 mm vegyesen
- 1 kg Squid & Octopus Carp Pellet
- 4 kg Ace Lobworm Method Mix + Ace Lobworm CSL Groundbait
- 1 kg High Oil Halibut Pellet 20 mm
- 1 kg Soluble (oldódó) Squid & Octopus aromájú Ace Lobworm bojli
- 1 kg Főzött Squid & Octopus aromájú Ace Lobworm bojli
A következő fejtörést az okozta, hogy milyen mennyiséget etessünk be az első alkalommal. Mi az arany középutat választottuk: nem is keveset, de nem is túl sokat. Elárulom azt is, hogy a tapasztalatlan versenyzők sokszor azt gondolják, hogy milyen sokat etetünk, és mégis fogjuk a halakat. Akkor - gondolhatják - biztosan ez a titok nyitja, és ők is elkezdik ész nélkül szórni a kaját a vízbe. De a látszat csal, mely egy erős fegyver a versenyen. Mint az előbb láthattátok, a felhasznált anyagok legnagyobb része oldódó anyag. A CSL pellet, Carp pellet, oldódó bojli, Method mix mind ilyen. Ezekből néhány óra múlva csak felhő lesz, és nem terül el a víz alján szilárd táplálékként. Így az ideérkező halak érzékelik a nagy mennyiségû csalit, de táplálkozni csak a minimális mennyiségû szilárd táplálékból és a horgon lévő csaliból tudnak. Ez is jó példája annak, hogy nem kell mindig azt elhinni, amit mutatnak nekünk.
A következő és talán legnagyobb érdekesség, hogy változtattunk az egyik csalin. Ez a Squid & Octopus, mely eddig a Catcher Base mixből készült. Az angol SBS anyacég egyik legeredményesebb teszthorgásza egy beszélgetés során ismét megerősített abban, hogy Angliában jelenleg a legeredményesebb csali az Ace Lobworm, vagyis a homoki csaliféregre épített termékcsalád.
[foto,k-11.jpg,Ez a termékcsalád borzolja az idegeket Angliában,e,k]
Olyannyira mûködik, hogy az anyacég nem is ad el alapmixet, csak kész bojlit és kiegészítőket. Nem igazán értettem, hogy Magyarországon miért nem mûködök ennyire kimagaslóan ez a termékcsalád, mint Angliában. Természetesen foghatjuk az időjárás különbségére és a vizek pH-értékének változására, de ezek a különbségek inkább az édes jellegû bojliknál szembetûnők, nem pedig az ilyen büdösnek mondott termékcsaládoknál. Ezért egy különleges tesztelésre szántam el magam. Tesztelésre külön kértem az Ace Lobworm alapmixből, melyet a Squid & Octopus receptje alapján készítettem el, kizárólag a polip és tintahal aromával. A recept a következő volt:
Ace lobworm Squid & Octopus (polip és tintahal) aromával:
- 1 kg Ace Lobworm Base mix
- 12 db tojás
- 8 ml Squid & Octopus Flavour
- 15 ml Natur attract
- 15 ml Attractamino
- 20 ml Omega Red Salmon Oil
- 1 evőkanál Betain HCL
- 1 teáskanál Savoury
- 2 evőkanál The Edge
- 1 teáskanál GLM Extract
- 1 teáskanál só
Tudtam, hogy Magyarországon rendkívüli módon mûködik ez a recept. Ezért számítottam rá, hogy egy erősebb alapmixszel, mely jelenleg a legjobb bojli Angliában, biztosan egy jó kombinációt alkothat. Az első tesztelések nagyon jól mûködtek, de tudom, hogy azok a bojlik mûködnek a legjobban Magyarországon, melyek megállják a helyüket versenykörülmények között is. Ezért ezen a versenyen Andris indult az új kombinációval, én maradtam a jól bevált M1-esnél. Az eredmény megdöbbentő volt. Az én etetésemről jöttek halak, melyek nagytestûek voltak, köztük több 10 kg feletti, de ez az Andris által kifogott halmennyiség töredéke volt.
[foto,5.jpg,Az egyik ilyen éjszakai jövevény: 13,7 kg,e,k]
Olyan szinten mûködött a csalija, hogy magam is egy bottal elkezdtem horgászni az új Squid & Octopus Ace Lobworm kombinációjú etetésére. Szinte hihetetlen, de alig egy nap leforgása alatt a 13. helyről felugrottunk az első helyre. Annyira beálltak a halak az etetésünkre, hogy úgy tûnt, ha ilyen iramban horgászunk a verseny végéig, biztosan kevés lesz az új csali. Ezért egyetlen vészmegoldásként otthagytam a saját etetésem és két bottal, valamint az M1-essel és az Ace Lobwormmel vegyesen, tovább etettük az Andris bójáját. Megmondom őszintén, eddig a pontig azt gondoltam, hogy csak a bója miatt van a különbség, és mihelyt elkezdem az M1-essel etetni ezt a bóját, fordul a kocka az M1 javára. Hihetetlen, de nem így lett! Nem mondom, jól mûködött az M1-es bojli is, de be kell vallanom, hogy jobbnak bizonyult az új csali. Életemben először egyenlő feltételek mellett kikapott az M1-es! Olyannyira fellelkesített ez a siker, hogy néhány nappal a verseny után megegyeztem a gyártóval, hogy rövidesen az Ace Lobworm alapmix és az általam kikísérletezett-letesztelt recepttel elkészített Ace Lobworm Longlife bojli kapható lesz a magyar horgászok legnagyobb örömére.
[foto,6.jpg,Az új fegyver főzött…,e,k]
[foto,7.jpg,… és oldódó, panírozott változata,e,k]
A történetet folytatva, érdekes volt az is, hogy bár a kifogott halak legnagyobb része kicsinek volt mondható, ettől függetlenül folyamatosan beugrott egy-egy nagytestû is. Ennek érdekessége, hogy onnan, ahonnan a kicsik jönnek, onnan jöjjön a nagy is?! Ez nem jellemző, mert a nagytestû példányok sokkal óvatosabbak, nem mennek bele az etetésbe, inkább a környékéről kell megfogni őket. De ezek a halak az etetés közepéből jöttek. Erős késztetés kellet nekik, hogy befurakodjanak a kicsik közzé.
[foto,8.jpg,Ez a „csüngő hasú” is befurakodott a kicsik közzé!,e,k]
A történet kerekségéhez még egy dolog hiányzik. Hogyan lettünk III. helyezettek, ha elsők is voltunk, előnnyel? Az élet megismételte önmagát. Ahogy melegedett a verseny alatt a levegő és a víz, a halak ismét elkezdtek ívni és elindultak a nádas felé. Ezt sajnos - jelenlegi állás szerint - még a legjobb csali sem tudja megállítani. Így másfél napig kizárólag az etetésen átúszó halak közül tudtunk csak kicsípni néhányat, de helyben tartani lehetetlen volt őket. Ezt az elméletet az is alátámasztotta, hogy a nádasok mellett ülő csapatok rendkívüli iramban kezdtek felzárkózni. A mi előnyünk pedig egyre csak fogyott. Mindezt súlyosbította az is, hogy a hatalmas iramban nemhogy alvásra, de pihenésre sem volt lehetőségünk. Ennek okán az egyik éjszaka el is aludtunk. Ilyen sem történt még velünk versenyen. Míg a szomszédok mosolyogva figyelték, hogy csipognak a lehalkított jelzőink, addig ők fogták a halakat. Sajnos ez van, ilyen a verseny! De legközelebb ilyen nem lesz!
[foto,9.jpg,Ilyenek vagyunk mi általában! Lendületben, megállás nélkül, folyamatos technikázásban!,e,k]
Majd ismét jött a változás és rendkívüli módon lehûlt a levegő. Abbamaradt az ívás és elindultak a halak a nádasból vissza a nyílt víz felé. Mire visszakerültek a halak elénk, és újra az eredeti lendülettel táplálkoztak, addigra sajnos lefújták a versenyt. Így egészen az eredményhirdetésig kétséges volt a végeredmény. Hihetetlen, de 500 kg-os fogás fölött néhány kg-ok és dkg-ok döntöttek. A végeredmény a következő lett:
571,86 kg Team Pécs
557,63 kg Sip Carp Team
545,60 kg SBS SziKo Team
[foto,10.jpg,,e,k]
Ezzel a szép eredménnyel és néhány használható tanulsággal búcsúzok tőletek a legközelebbi írásomig. Addig is tekintsétek meg a kisfilmet, melyet a F&H tévécsatorna megbízásából készült felvételből bocsátottak a rendelkezésünkre. Jó szórakozást!
[video,ujabb_sbs_siker.flv]
